Vagy mégsem. 1994-ben, a happy rave hullám csúcsán jelent meg az egykori rocker, későbbi megélhetési zenész, Mark'Oh Tears don't lie című meglehetősen bugyuta száma, amit akkoriban nálunk is folyamatosan játszottak az elérhető zenetévék.
Természetesen diadalittas iróniával írták és mondták a különböző médiumokban, hogy hát ez a Mark'Oh lenyúlta Cserháti Zsuzsa Édes kisfiam c. dalát. Persze senkinek nem volt gyanús, hogy miért nyúlnának egy olyan ország előadójától, mely országnak gyakorlatilag Puskás Öcsi az egyetlen világhíres magyarja. (Úgy értem, akiről tudják is, hogy magyar.)
Ráadásul az is a köztudat része, hogy a számot Cserhátinak írták, valójában azonban eredetileg Kovács Katinak, és nem írták (maximum a szövegét), hanem feldolgozták. Ugyanis arról van szó, hogy közös őstől származik mind Cserháti, mind Mark'Oh slágere.
Természetesen diadalittas iróniával írták és mondták a különböző médiumokban, hogy hát ez a Mark'Oh lenyúlta Cserháti Zsuzsa Édes kisfiam c. dalát. Persze senkinek nem volt gyanús, hogy miért nyúlnának egy olyan ország előadójától, mely országnak gyakorlatilag Puskás Öcsi az egyetlen világhíres magyarja. (Úgy értem, akiről tudják is, hogy magyar.)
Ráadásul az is a köztudat része, hogy a számot Cserhátinak írták, valójában azonban eredetileg Kovács Katinak, és nem írták (maximum a szövegét), hanem feldolgozták. Ugyanis arról van szó, hogy közös őstől származik mind Cserháti, mind Mark'Oh slágere.
Akkor először is a nagyon ismert Cserháti szám:
És a rave-verzió: Mark'oh - Tears don't lie
Ez pedig a közös ős, az olasz Daniel Sentacruz által írt Soleado:
Mark'Oh egyébként nem a fenti verzióból samplerelt, hanem ebből a Francisco Cuoco (brazil-olasz tévésztár) számára készült feldolgozásból. Színész révén Cuoco nem énekel, csak beszél a dalban. (Akárcsak Alain Delon ebben számban.)
Utolsó kommentek